Az ulti szabályai: az ulti szabálykönyv

Az ulti szabályai, a szabálykönyv

Az ulti szabályok ezen az oldalon olvashatóak. Hogy milyen licitek, bemondások vannak ebben a játékban, azokról ezen a honlapon egy másik oldalon – bemondások, licitek – részletezem. A licitek értéke megtalálható ezen a lapon, a konrázásról részletesen itt írok.

A szabályok

Az ulti kártyajáték 32 lapos magyar kártyával játszható.

A játékhoz három játékos kell. Lehet négyen is játszani, ilyen esetben az osztó nem játszik.

Az ulti kártyajáték során a legmagasabb licitet tevő játékos próbálja a bemondását megjátszani, a másik két játékos pedig megakadályozni annak sikerét.

Az ulti játék az óramutató járásával ellentétesen folyik, jobbratartással. Mindig a melletted jobbról ülő veheti fel a talont először utánad és így tovább, illetve ő teszi a következő lapot a tiédre.

Az ulti kártyajáték során a paklit minden osztás előtt alaposan meg kell keverni. Az osztótól balra ülő játékos a paklit kettéemeli esetleg óvatosan ráüt. Az osztó jobbra oszt az első játékosnak 12 lapot, majd 10-et, 10-et, általában 7-5-5, 5-5-5 (a szövetség szabályai szerint) lapot oszt, de lehet egyesével, hármasával, baráti megállapodás szerint stb.. Ha ráüt a paklira azzal azt jelzi, hogy nem kívánja kettéemelni, ilyenkor 10-10-12 -őt kell osztani, ráadásul balról jobbra – osztáskor csupán ez az egy  kivételes este van- , tehát nem ötösével, hármasával, stb.

Az ulti játékok, a rablóulti

A játék minden része fontos, hiszen ezek határozzák a parti alakulását, végeredményét

 1. Az ulti játékok első lépése a  kártya megkeverése és elosztása a játékosok között.

Az ulti kártyajáték során először a kártya lapjait minden parti után alaposan meg kell keverni! Hiszen az azt megelőző  ulti játékok során a hasonló színűek nagyszámban egymás mellé kerültek. Például ha tök volt a hívás, akkor nagy valószínűséggel három tök színű lap már egymáson van és van rá esély, hogy a következő hívás is tök lesz.

 2. A talonozás

Az osztótól a tőle jobbra ülő játékos 12 lapot kap. Ebből 2-őt, ami az ő játékához (licitjéhez, bemondásához) legkevésbé szükséges, a talonba tesz. De teheti ezt a két lapot azért is le, hogy megtévessze ellenfeleit vagy ne erősítse játékostársai lapját.

Az ulti szabályai alapján a talon azt a kettő lapot jelenti, amit a licitet tevő lefordítva az asztalra tett, ez a két lap általában- nem mindig, sőt, több eshetőség is van erre, részletezem nem szükséges a licitált játék nyeréséhez.

  1. A licitált játékhoz ez a kettő lap valóban nem kell, ezek a lapok, amelyek nehezítik a parti megnyerését a bemondójának.
  2. A licitált játékhoz az egyik lap szükséges, pl. ha egy zöld IX van a talonban  és hiányzik a zöld VIII lap a sorból, így a következő játékos, arra gondolva, hogy nincs szükséged rá, nem sejtve, hogy te zöld sort építesz a bemondásodhoz,  könnyebb szívvel teszi a két kis zöld lapot az asztalra, talonként.
  3. A talonba tett mindkét lap a többi játékos megtévesztését szolgálja. Ez hasznos lehet akkor, ha el akarjuk hitetni a többiekkel, hogy a licitünk a végéhez ért.
  4. A talonba tett lapok közül legalább az egyik a játszótárs licitjét rontja, ez például úgy történhet, hogy a megelőző licitálásból arra a következtetésre jutsz, hogy az ellenfeled jobb lapok reményében fel fogja venni a Te licited után a talon két lapját. Ilyenkor – felmérve a bukás lehetőségét – érdemes lehet kitenni a tízes lapot az ász alól, különösen, ha a király is nálad van abból a színből, ezzel rontva a másik nyerési esélyét.

A talonozásról bővebben itt.

3. Licitálás

Az ulti szabályai szerint az első, 12 lapot kapó játékos licitál először, a legjobb 10 lapjából a legmagasabb értékű bemondást mondja – ezt általában nem érdemes az első licitnél megtenni, hanem az erősebb lapok reményében, várni a többi játékos által talonba tett lapokra. Majd a maradék kettő lapot lefordítva az asztalra teszi. Ha a következő, jobbra ülő játékos tud az előzőnél magasabb értékűt mondani –  sokszor hazudni – akkor a talonba tett két lapot felveszi és a nála levő, most már 12 lapból tesz a talonba kettőt.

Az ulti szabályok előírják, hogy előző licitnél a következőnek minden esetben erősebbnek kell lennie!

Akár egy másik játékos bemondása az újabb licit, akár pedig a saját magunk által letett lapokat vesszük vissza. Lehet ez a tovább gondolkodás, kombinálás és lehet ez a megtévesztés  miatt.

Ez két esetben történhet meg:

1. a licit értéke magasabb, mint a megelőző, ez a licit táblázatból tisztán kikereshető.

2. a licit egyszerűbb bemondás, mint az előző. Pl. 40-100 ulti és a  20-100 mind 8 egység értékűek, de ebben a sorrendben erősebb a 20-100, hiszen nem kombinált játék. A terített durchmars ugyancsak 24 , mint a piros 20-100 ulti, de a durchmars erősebb, mint a kombinált licit.

A következő játékos, ha tud erősebbet, nagyobb értékűt licitálni (licitek értéke itt, licitek magyarázata itt olvasható), ezt a 2 lapot felveszi, rabolja (ezért rablóulti a játék neve) és az immár nála levő 12 lapból tesz 2-őt a talonba. A talonozás a játék talán legfontosabb része. Ekkor el kell dönteni, hogy a kézben lévő lapokból melyik az a kettő, amelyek lerakásával még biztosan nyerhető a parti, de a másik két játékosnak nem erősíti meg annyira a lapjait, hogy magasabbat, esetleg – jóval – magasabbat tudjon licitálni.

 3. A parti lejátszása

A  licitet nyerő játékos teszi az első lapot az asztalra, és az ulti kártyajáték szabályai szerint a többi játékos tesz rá lapot. Ezt a három lapot az ütést nyerő elviszi és lefordítva maga elé teszi, majd az ütést nyerő játékos hívja a következő lapot és így tovább a parti végéig.

A licitálás után, amikor már kezdődne a lapok egymásra dobása, elütése még van teendő. Ha egy- bármely – játékosnak van jelentése (40 vagy 20, ami a király és felső adu színben vagy más egyforma színben) akkor azt az első körben az első lapja letevése előtt kell mondania, más esetben, tehát ha elfelejtené ekkor, úgy már nem érvényes, sőt renonsz, hiszen ezzel információt adhat a védőtársnak a lapjairól. Az ulti szabályok szerint első lap letétele előtt kell a kontra mondásokat is megtenni, ezután már ez is csalásnak minősül. A rekontrázás az első kör végén, a harmadik lap letétele után lesz aktuális, ezelőtt illetve a parti későbbi részében szintén renonsz.

A játék során az első lapot a licitet nyerő játékos teszi az asztalra. Ha a bemondás adus, tehát van kiemelt színű lap, akkor ezt az első lap dobásakor a licitet bemondó játékos érthetően egyértelműen közli a a többiekkel, a védőjátékosokkal, mi a partban az adu (tromf). Ha  az adu piros, úgy nem szüséges, hiszen a licit már tartalmazza az adu színét is.

Amennyiben a licittevő elfelejti bemondani az adu színét, úgy az a szín lesz az adu, amilyen színű lapot elsőre az asztalra dobott!

Majd a tőle jobbra ülő tesz és végül a harmadik játékos. A 2 lapot a legmagasabb lapot tevő lefordítva magához veszi.  A talonozás után a licit nyerő teszi az első lapot az asztalra. Ezt követően az ütést nyerő játékos hív és ezután mindig az ütést nyerő játékos hívja az első lapot.

Überelés, a fölülütés kényszer szabálya

Az ulti kártya szabályai alapján a játékosnak überelni kell, überkényszer van, fölül kell ütnöd a hívott lapot, lapokat.

  1. Ez azt jelenti, hogy az asztalon levő lapnál, ha van olyan színűből erősebb nálad, azt kell tenned! Ha nincs erősebb hívott színű lapod, mint ami az asztalon van, úgy abból a színből bármelyik lapot teheted. 
  2. Ha van nálad a hívott színű lapból, de az előző játékos már adut tett rá, úgy nem kötelező a hívott színű lapnál erősebbet dobni, azt überelni.
  3. Ha nincs nálad a hívott színű lapból, akkor persze adut kell dobnod. Ha már az előtte levő is adut tett, úgy azt kell fölülütnöd, ha tudod. Ha nincs erősebb adud, úgy bármely másik adu lapot teheted.
  4. Ha nincs nálad sem a hívott színből, sem pedig tromf (adu), úgy bármely lap dobható. Persze érdemes a védőtársnak értékes lapot dobni, betli vagy négy ász játékoknál pedig színteleníteni.

Az alap parti esetében a 4 ász lap 10-10 és a négy tízes lap ugyancsak 10-10 értéket ér darabonként, valamint az utolsó ütés értéke 10 még hozzáadódik az ütést elvivő játékos pontszámaihoz.

A licitnyerő játékos viszont, az ulti szabályai szerint bármikor kiterítheti lapjait. Leginkább ez akkor esik meg, ha az összes fennmaradó ütés az övé vagy betli esetén már nincs játékban a kezében levő lapoknál kisebb.

Erősorrend, licitek

A licittáblázatban (itt megtalálod) több egyenértékű licit is található, egyik mégis többet érhet a másiknál, mivel az egyszerűbb bemondás, pl a piros 40-100 és a 20-100 licitek ugyanúgy 8-at érnek, mégis a 20-100-zal lehet überelni a másikat. Itt is van kivétel 🙂 általában, hacsak a játékosok máshogyan megegyeznek, az ulti nem übereli a négy ász játékot és viszont sem, tehát teljesen azonos értékűek.

Az ulti licit-táblázat oldalon felsoroltam a játék egyszerű bemondásait is, de összetett bemondások is játszhatóak.

Lehet kombinálni a színjátékokat ( pl. 40-100 ulti) egymással és durchmarssal. Lehet pl 40-100 ultit licitálni 4+4= 8 egység értékben vagy 20-100-at négy ásszal 8+4=12 értékben. Egy egység lehet borsószem, gomb, 1 Ft, 1€, bármi megállapodás szerint.

Az ulti szabályai szerint egyszerű parti játékban az erő-sorrend: ász, 10, király, felső, alsó, 9,8,7 , ami azt jelenti, hogy a 10-es lap a második legerősebb az ász után. Egyszerű parti magában is játszható (színben 1, pirosban 2 az értéke), de az ulti és a négy ász bemondáshoz hozzátartozik, mindkét játék értéke emiatt 4+/-1, pirosban 8+/-2.

Így ha a játékos megnyeri az ulti  és/vagy a 4 ász játékot, tehát az utolsó ütés az övé az adu hetes lappal vagy ha megszerzi ütéseivel mind a 4 ászt, akkor ahhoz még hozzá kell adni vagy le kell vonni belőle a parti értékét (ulti értéke 4, a partié pedig +/-1 egység, pirosban ennek a duplája). Amennyiben nem sikerül teljesíteni a vállalt bemondást, tehát elbukik az ulti vagy nem mind a 4 ász lett a licitálóé, úgy a parti értékét szintén hozzá kell adni, vagy le kell vonni a számoláskor.

Betli bemondások és durchmars bemondások adu nélküliek alapesetben, tehát az ütés erő-sorrend: ász, király, felső, alsó, 10,9,8,7.

Ulti játékszabály, ha a durchmars kombinált bemondás része vagy pedig színjátékként licitált durchmarsot licitálsz, úgy adus játékká válik. Megváltozik a lap erő-sorrend, ász, 10, király, felső, alsó, 9,8,7 értékre, akár az egyszerű, normál parti esetében. A betli nem kombinálható licit.

Összetett bemondások (licitek):

Lehet kombinált licitet mondani a következő variációkban: ulti, négy ász, 40-100, 20-100, és durchmarsok. Ezen belül adus játékot kizárólag az aduhoz kötött durchmarssal, illetve terített durchmarssal. Nem megengedett  40-100-at és a 20-100-at egymással, durchmarsokat egymással és betliket bármi mással. Azaz színes  játék csak színes durchmarssal vagy terített durchmarssal kombinálható. Így piros játék is csak piros durchmarssal vagy terített durchmarssal.

Licitek, bemondások kombinálhatósága

Licitek, bemondások kombinálhatósága egymással az ulti szabályai alapján

Az, hogy 20 vagy 40 értékű lap van a játékos kezében, azt jelenti, hogy nála van egy színből a király és a felső.

Ha nem az aduból van ez a két lap a játékosnál, akkor 20-at, ha az adu színből van ez a két lap úgy 40-et ér, az ász és a tízes lapok elütése 10-10 pontot érnek darabonként, továbbá 10 pont az értéke a 10., azaz a parti utolsó ütésének. Ha egy játékosnak esetleg 3 db 20 és egy 40 bemondása van, akkor is maximum 80-at ér.

Nem lehet egy partit kizárólag bemondásokkal, jelentésekkel nyerni! Egy ász vagy tízes lapot, esetleg az utolsó ütést mindenképpen el kell vinni a parti játék megnyeréséhez.

A 20-at és a 40-et akkor kell bemondani, amikor az első lapot az asztalra teszed. Ha elfelejtenéd, akkor már késő!

Az ultimó (ulti), mint elnevezés azt jelenti, hogy a játék során az utolsó ütést az adu hetessel viszi el a játék bemondója.

A másik kettő játékos ellene játszva próbálja ezt megakadályozni úgy, hogy vagy elüti a 7-est egy nagyobb lappal. Vagy pedig az utolsó ütés előtt ki kell játszania az adu 7-est. Az elbukott ulti duplán számít, tehát a megnyert ulti esetén 2×4 egységet kap a játékos az elbukott ulti esetén pedig 2×8 egységet fizet, +/- a parti értéke. A duplán fizetés kizárólag ulti licitnél és annak elvesztésénél érvényes! Lentebb a kontrák szabályai bekezdésben bővebben írok erről. Az ulti licitek magyarázata ezen az oldalán olvasható, az ulti licitek, bemondások táblázata, értékei pedig itt.

Csendes játékok

Amennyiben egy játékelemet nem mondasz be, de mégis sikerül a parti során elérned, akkor ezt csendes-nek nevezzük. Lehet csendben, tehát nem bemondva csendes 100 (100 pontot kell megszerezni hozzá a parti során 40 és/vagy 20 jelentések segítségével.

Az ulti verseny szabályok szerint a csendes 100 és annak értéke akár 2×20, vagy 40+20, vagy 3×20, vagy 40+2×20 és akár 40+3×20 jelentéssel is elérhető, és fizetendő.

Elérhető a csendes ulti, csendes 4 ász, csendes durchmars, csendes betli nincs! A csendben elért sikerek a bemondott licitek felét érik. A csendes 100, csendes négy ász, csendes ulti 2-2, piros színben pedig ezek dupláját – 4-4 egységet – éri.

Ha esetleg a csendes ulti bukna el, úgy a duplán fizetés arra is vonatkozik. Tehát színben 2×4, pirosban 2×8 egység a fizetendő. A védekező játékosok minden esetben együtt vannak. Együtt nyernek, vagy együtt buknak.

Ezt azért írom le, mert megeshet, hogy valamelyik védekező játékos nyeri vagy bukja a csendes ultit. Ilyen esetben mindketten nyernek vagy mindketten fizetnek.

Mivel ezek a licitek nincsenek bemondva, értelemszerűen nem is lehet kontrázni őket.

A 40-100 játék azt jelenti, hogy a játék bemondójánál van az adu, tehát azt általa választott színből a király és a felső lap és még elüt legalább 6 ász vagy tízes lapot meg még az utolsó ütést is megszerzi. A 20-100 játék azt jelenti, hogy a játék bemondójánál van az adu, tehát azt általa választott színből a király és a felső lap és még elüt legalább 8 ász vagy tízes lapot és az utolsó ütés is az övé. Tehát a védekező játékosok összesen 1 ászt vagy 1 tízest, esetleg az utolsó ütést vihetnek el.

A 40-100 és a 20-100 játékok során a védekező játékosoknak NEM szabályos sem 20-at sem pedig 40-et mondaniuk.

A lejátszott parti végén minden játékos megszámolja az ütései között mennyi ászt és 10-es lapot szerzett. Ezek ugye darabonként mind 10-et érnek, ha volt jelentése, 20 vagy 40 bemondása a játék elején,  akkor azt hozzáadva. A védekező játékosok is összegzik az ütéseiket, valamint, ha a talonban van 10-es, esetleg ász, akkor annak az értékét a védőjátékosok kapják. (Ilyet még nem tapasztaltam 30 év alatt, hogy ász legyen a talonban, kivétel persze betli játékban, ott viszont nincs parti).

Kontrák

A bemondott, vállalt, nyerő licitű játékot meg lehet kontrázni. Azaz úgymond a védekező játékos úgy ítéli meg, hogy ezt a partit ő(k) fogja (fogják) nyerni, ezzel többszörözi a tétet.

A kombinált liciteknél kontrázható a licit egyik vagy másik része külön is, de kontrázható akár mindkettő, extrém esetben mindhárom.

A licittevő játékos  visszakontrázhat, ha ő biztos benne, hogy megnyeri a partit. A kontra tábla itt található.

A játék értéke minden kontrával duplázódik. Sok társaságban emiatt a rekontránál magasabbat meg sem engednek a helyi szabályok.

Egyéni a kontra az adumentes (színnélküli) játékokban, így betli és adu nélküli durchmars játékokban.

Minden más esetben pedig közösnek számít a kontra!

A licittevő játékos mindkét ellenfélnek rekontrázik. Ebben nincs olyan lehetőség, hogy csupán az egyiküknek!

Fentebb írtam arról, hogy a bukott ultit dupla értéken fizeti ki a licitáló a védő és az ultit megfogó védőjátékosoknak.

Ha az ulti megkontrázva bukik, úgy nem annak a dupláját kell fizetni és nem is a négyszeresét, hanem a háromszoros értéket. Rekontránál pedig az ötszöröst és így tovább.

Konkrétan a kontrázott, bukott ulti esetén a “játszó” a védőknek 12-12 egységet fizet. Rekontrázott, bukott ulti esetén 20-20-at, +/- a parti értéke. Ha kombinált bemondásként bukik el pl 40-100 ulti licit esetén sikerül “megfogni” az adu hetest (VII) , de a 40-100 megvan a licitálónak, úgy 4-4 egységnyi illeti a védőket. Kontrázva 8-8 egységnyi pénz vagy gomb, bab, stb. rekontrázva, 16-16 egységnyi. Ha a 40-100 is bukik, akkor a védőknek 12, kontrázva 16, rekontrázva pedig 24 -24 pont. Piros színben ezeknek a duplája.

Hibázások, más néven renonszok

Renonszot követ el az a játékos, aki nem az ulti szabályai szerint játszik.

Ha a bemondó hibázik, úgy kifizeti a parti értékét  a védőknek.

Ha az egyik védekező játékos hibázik, úgy kifizeti a nyert parti értékét a bemondónak. A bukott parti értékét pedig a másik védőnek. 

Itt a legtöbbször előforduló hibázásokról írok. Mindet felsorolni szinte lehetetlen. Nem is szeretném. Mivel általában barátok játszanak, könnyen meg tudnak egyezni a megoldásban, ha nem úgy írjátok meg szívesen segítek. Egy sörért. 🙂

Ha rosszul van elosztva a pakli, itt nem a lapok minőségére gondolok, hanem a mennyiségére. Az osztótól az első kap 12, a másik kettő játékos pedig 10-10 lapot, ha ez nem így sikerül, űj osztást kell eldendelni.

Ha a talonba nem kettő lap kerül (ti. 1 vagy 3), úgy a letevője újrapróbálkozik.

Ha nem teszi le azt a lapot (pl. nem üt fölül, nem “überel”, az überelés, überkényszerről itt), amit a szabályok szerint kötelező és ebből hátránya származik valamelyik játékostársnak, akkor fizet.

Az ütések során mindenki a saját maga által elvitt lapokat megnézheti. Megmutatni másik játékosnak, még ha ő a védekező társ is TILOS!

Tilos 40-100 és 20-100 játéknál a védekező játékosoknak 20-at vagy 40-et mondani, jelenteni.

Tilos a saját lapjainkról bármiféle információt adni a többi játékosnak, persze dobhatod azt a lapot, amiből látszik, hogy hogy miből volt 20-ad, van -e még olyan színű kisebb vagy nagyobb lap a kezedben. De a kézben levő lapokat mutogatni nem szabályos. Kivétel, ha a licitnyerő játékos már megmutatta lapjáit és azokból tisztán látszik, hogy a licit már megnyert, esetleg elbukott.

Renonsz továbbá kijátszani az adu 7-est, amíg van másik adu lap a bemondónál.

A 40-100 és a 20-100 játékok során a védekező játékosoknak NEM szabályos sem 20-at sem pedig 40-et mondania. Ez is renonsz.

Renonsz továbbá a játékostárs lapjainak figyelése, nézése, akár a kezében vannak, akár előtte már elütötte őket, még ha a védőtárs is a parti során.

Bedobás

Amennyiben annyira rossz összetételű lapot kapsz az osztótól, hogy abból nem tudsz vagy nem mersz – félsz, hogy elbukik és sokat veszítesz – licitálni és a játékostársaid sem veszik fel az első passz után a talont – asztalra tett, lefordított 2 lapot – úgy bedobhatod. Ez esetben az alap parti (1 egység) dupláját  (2) fizeted ki a másik két játékosnak. A következő partit te osztod, mivel az osztás jobbkéz irányban halad körbe. Ha esetleg rosszul láttad a lapjaid és valami olyat licitáltál, ami biztosan  nem él meg – bukik – szintén bedobhatod. Az ulti szabályok szerint ebben az esetben is a parti kontrázott értékét kell fizetned.

4. A játék értékelése

Miután az utolsó, harmincadik lap is az asztalra került, kezdődik a számolás. A sima passz partiban, az ulti játékban, a négy ász, a 40-100 és a 20-100 játékban kell számolni az elvitt ászokat, tizeseket (X). A talonban esetleg, ha van ilyen lap, az a védekező játékosoké lesz. Az ezek értéke egyenként 10, az utolsó ütés is 10-et ér. Akinek több pontja van az nyeri a partit, illetve nyeri, bukja, buktatja meg a 40-100, 20-100 bemondásokat. Az így nyert parti értékét a vesztes(ek) megfizeti(k) a nyertesnek, nyerteseknek. Egyes patik alakulhatnak úgy, hogy a licit nyerő, aki például ultit mondott, megnyeri ugyan az ultit, de a partit kontrázva elveszíti, ami azt jelenti, hogy pénz az ablakban. A játék legvégén pedig összesíteni kell, ki mennyivel kezdett hozzá és mennyivel állt fel az asztaltól.

A színlicites ulti

A színlicites ulti olyan változata a játéknak, amely során a különböző színű liciteknek, különböző értékük van. Itt a makk szín 1x -es, a zöld színű bemondások 2x , a tök 3x , a piros színű licitek pedig 4x -es szorzót jelentenek az alapértékekhez képest. Ezt a fajta játékot, eddig kizárólag a Dél-Alföld-i régióban játszottam, tehát nem annyira elterjedt és szerintem túlbonyolítás.